A NAGY balatoni kilátó körkép – Itt az összes kilátó a Balatonnál

Tihany, Őrtorony-kilátó

A tihanyi Őrtorony-kilátó nem véletlenül került listánkra. Ha emlékeztek még a Téli Tihany túránkra, az átezetett minket a kilátón is. A lenyűgöző építmény ugyanis a félsziget közepén, a Külső-tótól nyugatra, a 216 méteres Apáti-hegy tetején nyitotta meg kapuit a látogatók számára. 2017 óta mászhatunk fel a római őrhelyekre emlékeztető toronyba, amely csupa organikus anyagból, helyi fa és terméskő felhasználásával készült. A neve is utal az építészeti remekre: az építmény a római kor őrtornyait idézi meg a túrázóknak. A kilátó építéséhez organikus anyagokat használtak. A fa és a tájra jellemző helyi terméskő biztosítja a robosztus megjelenést. Fentről igazi terepasztalként tárul fel előttünk a félsziget belseje, és körpanoráma is káprázatos: a távolban megpillanthatjuk a Bakonyt, a déli parton a Somogy magaslatait, a Kőröshegyi völgyhidat és Füred hegyei is közel kéklenek. 

Északról az Apáti templomtól, nyugat felől a sajkodi strandtól, déli irányból pedig a „Ráta csáva” néven megjelölt területről érhető el gyalogosan. Bárhonnan is cserkésszük be: biztosan maradandó élménye lesz kirándulásunknak!

Őrtorony kilátó Tihany

Balatonalmádi, Óvári Messzelátó

A messzelátónak nem csak a neve, hanem formája is eltér a megszokottól, ráadásul kalandos és fordulatos történelemmel is büszkélkedhet. A századfordulón épült vöröskő talapzaton álló kilátó Dr. Óvári Ferenc ügyvédről, országgyűlési képviselőről kapta a nevét, aki rengeteget tett Balatonalmádi városáért. Sajnos a II. világháború viszontagságai ezt az építményt sem kerülték el, így teljes mértékben újjá kellett építeni, s ekkor új elnevezésként a Wesselényi-kilátó nevet kapta. A homokkő talapzaton eredetileg vörösfenyő ácsolat és mellvéd állt, azonban 1991-es, 2004-es és 2016-os felújításai során mind egyszerűbb faszerkezeteket kapott. Ha pedig messzelátónak hívják, a fantasztikus panoráma mellett sem mehetünk el szó nélkül: a Fűzfői-öböl, Vörösberény a jellegzetes templomaival, a kenesei magaspart majd Külső-Somogy pannon dombjai mind-mind lélegzetelállítók. Megközelítése pedig nem is lehetne egyszerűbb: autóval egészen az aljáig elmehetünk, de ha gyalogtúrát tervezünk, Balatonalmádi központjától, a Városház térről indul a Vörös Homokkő tanösvény K▲ jelzése, amely pont ide vezet!

Csopak, Csákány-hegyi kilátó

A Balaton-felvidék kismedencéi közötti hegysor Csopakra eső csúcsa a 327 méter magas Csákány-hegy, melynek tetején találjuk az hivatalosan Endrődi Sándor 19. századi költőről, műfordítóról elnevezett építményt. Az eredeti kilátó 1972-ben épült, azonban az évek romboló hatása nem el felette nyomtalanul: egy időben tartószerkezete annyira meggyengült, hogy a torony veszélyessé vált, lépcsői pedig nehezen járhatók, balesetveszélyesek voltak – így le kellett bontani. A régi torony helyén 2015-ben építették fel az új kilátót – a természetjárók szerencséjére, ugyanis tetejéről gyönyörű a kilátás. Dél felé tekintve a hegy éppen kitakarja Csopakot, azonban cserébe belátjuk a Balaton keleti medencéjét, Alsóörs és Felsőörs házaival, kicsit nyugatabbra szinte teljes Balatonfüredet fel lehetne térképezni, a Tihanyi-félszigetet pedig felülnézetből látni igazi ritkaság! A kilátó körül az erre a vidékre jellemző cseres-tölgyesek, a meredek oldalakon cserszömörcés cseres-molyhos tölgyesek találhatók, melyek télen-nyáron elbűvölik szépségükkel az idelátogatókat.

Badacsony, Kisfaludy-kilátó

A kilátónak nehezen lehetett volna ideálisabb helyet találni, mint a Badacsony egyik legmagasabb, 438 méteres magassági pontját! A panoráma természetesen ennek a magasságnak megfelelően elképesztő: a legfelső szintről majdnem 360o-ban csodálhatjuk meg a környék legszebb természeti attrakcióit. Maga a kilátó 18 méter magasan nyúlik az égbe: acélszerkezetét borovifenyőből készült ,,ruha” borítja, belül pedig spirálalakú lépcsőn juthatunk fel a legfelső szintre. A mellvédre rögzített fotókkal illusztrált táblák segítenek a nézelődőket körülvevő, változatos és tartalmas terep elemeinek azonosításában. A Káli-medence teljes egészében bontakozik ki előttünk, a túlvégén a Fekete-hegy látszik, az igazán sasszeműek pedig a Szentbékkálla feletti Eötvös Károly-kilátót is kiszúrhatják. Egytől egyig felsorakoznak a tanúhegyek is: markáns méretével és bazaltorgonáival a Szent György-hegy tűnik ki, de láthatjuk a Gulácsot és a Tóti-hegyet is.

Fonyód, Várhegyi kilátó

A két csúccsal is rendelkező Fonyódi-hegy mindkét magaslatára épült egy kilátó: a hivatalos nevén Várhegyi Széplátót 2012-ben adták át, a tetejéről pedig kivételes panorámában gyönyörködhetünk. Az épület a Várhegy 231 méteres csúcsára még jó 14 métert fejel rá, és külön érdekesség, hogy egy Árpád kori földvár viszonylag ép maradványaira épült. Már a legalsó emelet is mintegy 3 méterrel a föld felett jár, azonban teljes magasságával jócskán túlnyúlik a fák lombkoronaszintjén. Az első emeletre korlátlift segítségével a mozgásukban korlátozottak is feljuthatnak, ráadásul a közeli parkolóból is épített út vezet a kilátóhoz. Fentről látható a Balaton teljes nyugati és középső medencéje, sőt, tiszta időben a Tihanyi félszigeten túl is ellátni. Déli és keleti irányban a szomszédos Sipos-hegyi-kilátó, Fonyódliget, a Nagyberek és a Külső-Somogy teljes területe vehető szemügyre, északra nézve pedig sorra beazonosíthatjuk a Balaton-felvidék tanúhegyeit is.

A Várhegyi kilátó jelenleg nem látogatható.

Várhegy kilátó Fonyód

Fonyód, Sipos-hegyi kilátó

Fonyód másik, keleti hegye sem maradhatott üresen: ezen a magaslaton egy csigalépcsős, kilátóteres telekommunikációs torony áll, ahonnan elképesztő panoráma jutalmazza az idelátogatókat. A spirállépcsős tornyot 1987-ben a Magyar Posta építtette, ezért sokáig csak Postás-kilátóként forgott a köznyelvben. A külső csigalépcsőt megmászva juthatunk fel a nyitott, felső szintre, ahol rendkívüli panoráma köti le minden figyelmünket. A Balaton víztükre felett mindkét irányban messzire ellátunk, és ez bizony egyedi dolog: nem sok helyről látni be a tavat szinte teljes hosszában! Kelet felé jól kirajzolódik a vízbe benyúló Tihanyi-félsziget, közepén az apátság tornyaival, míg a nyugati túlvégen a Keszthelyi-öbölbe is bepillantást nyerhetünk. Az igazi csoda azonban a szemben látható képpel lesz teljes: a Badacsony uralta északi parton sorakoznak a Balaton-felvidék bazalthegyei. A tanúhegyek királynője mellett az innen szinte tökéletesen szimmetrikusnak tűnő Gulács és a várrommal koronázott Csobánc lapos teteje nyújtózik, mellette a Tóti-hegy határozott kúpja az Örsi-hegynél olvad össze a vulkáni hátság környező magaslataival.

Balatonboglár – Gömbkilátó

Ki ne ismerné a balatonboglári Gömbkilátó sziluettjét? Az egyik leghangulatosabb Balaton parti építmény – hivatalos nevén a Xantus János Gömbkilátó – a Várdomb csúcsán, 165 méteres magasságból figyeli a tó hullámait. Eredetileg a magyar alumíniumipar jelképeként mutatták be a Budapesti Nemzetközi Vásáron 1958-ban: ekkor 15 méteres átmérőjű szerkezetét 240 háromszöglemez alkotta. A 70-es évek végén került át Balatonboglárra, s ekkor megfosztották borításától is. Az eredeti tervek szerint egy presszót szerettek volna elhelyezni benne, azonban a természeti erők ezt nem tették lehetővé, így Zics László építész javaslatára végül díszkivilágítással látták el. 1980-ban, majd 2012-ben is átesett egy nagyobb felújításon, s azóta akár az északi partról is felfedezhetjük csodás alakzatát.

Balaronboglár gömbkilátó

Mencshely, Kossuth-kilátó

A mencshelyi Kossuth-kilátó sem éppen mai alkotmány: eredeti formájában 1962-ben építették fel a Halom-hegyen. 399 méteres magasságával – mondanunk sem kell – csodás kilátást biztosít az egész Déli-Bakonyra. A tornyot 2015-ben újították fel teljeskörűen, s ekkor hozták létre az itt átvezető 2 km hosszú Vulkán tanösvényt is. A kilátóhoz ugyanakkor sokkal régebbi legendák is kötődnek: nevét arról kapta, hogy az 1848-as szabadságharc bukása után itt rejtőzek el Kossuth Lajos felesége és gyermekei. A kultusz nyomai ma is megtalálhatók egy emléktábla és egy Kossuth születésének centenáriumakor ültetett hársfa képében. A kilátó közelében pedig egy kemencére is rábukkanhatunk, melyet a legendák szerint egykor maga Kossuth kovácsa használt…

Gyenesdiás, Berzsenyi-kilátó

Gyenesdiáson két kilátóról is megcsodálhatjuk a Keszthelyi-hegység panorámáját: a magasság beli versenyt azonban a Berzsenyi kilátó nyeri – szép időben ugyanis még a Mecsek körvonalait is felfedezhetjük a távolban. A Ló-hegycsoport része a 355 m magas Pető-hegy, melyen 1951-ben létrehozták a kilátót, majd 2002-ben teljesen újjá is építették. Az odavezető út kissé kaptatós, azonban mindenképpen megéri a fáradtságot: szemezgethetünk a szamócabokrokról szemezgethetünk, megcsodálhatjuk az erdei gombákat, vagy az út közben felállított pihenőknél ki is fújhatjuk magunkat. Fent pedig minden viszontagságot elfelejthetünk: a kilátóból tiszta időben szinte a fél Dunántúl látszik a Keszthelyi-öböltől kezdve a Mecseken keresztül az Alpokaljáig, sőt a pécsi adótorony is kivehető némelykor!

Gyenesdiás, Festetics-kilátó

A Keszthely fölötti magaslatok legdélebbi kilátója, ahonnan a Balaton nyugati öblét, egyik legnagyobb városát és a Keszthelyi-hegység erdőrengetegét vehetjük szemügyre. Bár a gyenesdiási Festetics-kilátó kissé alacsonyabban, a 231 méteres Varsás-hegyen fekszik, a kilátóból így is pazar látvány tárul a szemünk elé. Szemben a Pipa-hegy elhagyott murvabányája fehérlik a fenyvesben, de láthatjuk a Keszthelyi-hegység alacsony, ugyanakkor meredek oldalú hegyeit, és a közeli csúcsokon néhány hasonló küllemű kilátótornyot. A faszerkezetes építmény 2000-ben született újjá teljesen: 3 emeletet kell megmásznunk a legfelső szint eléréséhez.

Vonyarcvashegy, Kitaibel Pál-kilátó

A Keszthelyi-hegység számos kilátója közül ez az egyik legkevésbé felkapott látványosság a Kitaibel Pál-kilátó – pedig a kilátás innen is pazar lehetne! Sajnos a Vas-hegy 217 méteres csúcsán emelt háromszintes, fából épült torony jelenleg nem látogatható! A 2002-ben átadott tornyot a 18. századi magyar botanikusról, Kitaibel Pálról nevezték el, ugyanakkor 2021-re annyira leromlott az állapota, hogy életveszélyessé vált – így lezárták a nagyközönség elől.

Balatongyörök, Batsányi-kilátó

A balatongyöröki Batsányi-kilátóból a Balaton egyik legcsodálatosabb panorámáját szemlélhetjük meg. A Pap-hegy csúcsán, a Boncsostetőn álló 448 méter magas tornyot 2014-ben építették újjá. A torony névadója, Batsányi János, a felvilágosodás költője több szálon is kötődött a Balatonhoz: Tapolcán született, iskolái egy részét pedig Keszthelyen végezte. A három szintes fa építményből egyedülálló tájkép nyílik a Szigligeti-öböl felé, amely mögött a tanúhegyek sorakoznak méltóságteljesen. A legmarkánsabban a Szent György-hegy, a Gulács és a Badacsony emelkedik ki, közelebb pedig jól kivehetőek Szigliget magaslatai, köztük a Vár-hegyen álló várrommal. Fentről pedig akár át is integethetünk a szomszédos Garga-hegyen álló, hasonló formájú Bél Mátyás-kilátóba!

Balatongyörök, Padkűi-kilátó

A Keszthelyi-hegység déli oldalán, a 408 méter magas Pad-kövén áll a kilátó, melyről csodás panoráma nyílik a környező erdő borította hegyekre. A szomszédos kilátók közül a Bakonyi Attila építész által tervezett torony áll 18,9 méteres hosszával a legmagasabban. Kilátószintje 12,6 méterrel a föld felett található, amelyhez szép, fa csigalépcső vezet fel. A kilátót 2015. július 1-én adták át, azóta várja a kirándulókat. A Padkűi kilátó melletti kis tisztáson a Zala megyei turisták három kopjafát állítottak fel a megye kiváló túrázóinak emlékére. Építési projektjének keretein belül pedig kiépült a Medvehagyma tanösvény, amely Vállust köti össze az ösvény legdélibb pontjával, a Padkűi kilátóval, és a környék számos látnivalóját, izgalmas pontját is érinti.

Balatongyörök, Bél Mátyás kilátó

A Garga-hegy tetején épült kilátót 1972-ben adta át a keszthelyi erdészet. A 221 méter magasan elhelyezkedő kilátó elképesztő kilátást nyújt a Tapolcai-medence tanúhegyeire.

Ugyancsak lélegzetelállító a panoráma a Keszthelyi hegység dimbes-dombos hegyvonulataira, a somogyi partokra és a keszthelyi öbölre. Az idők során az építmény állapota leromlott, így 2014-ben teljeskörű felújításon esett át. A kilátó az erdei úton a Bélapi pihenőtől közelíthető meg, a sárga kereszt, majd a sárga háromszög jelzést követve. Fentről megfigyelhető a szomszédos Batsányi János kilátó is.

Balatongyörök, Szépkilátó

Aki Balatongyörökre látogat, mindenképpen látnia kell a Szépkilátóból elé táruló panorámát. Az épített kilátókkal ellentétben meg sem kell másznunk ahhoz, hogy a Balaton, a Tapolcai medence tanúhegyeinek és a Szigligeti öbölnek a festői szépségében gyönyörködhessünk. Nevét Eötvös Károly írótól kapta még 1855-ben, akit annyira megihletett az elé táruló látvány, hogy az Utazás a Balaton körül című művében is megemlíti a balatongyöröki táj szépségét. A kilátás valóban lenyűgöző: balra a Tapolcai medence tanúhegyei: a Badacsony, a Szent György-hegy, a Csobánc, a Gulács, a Tóti-hegy, a Haláp, a Somló-hegy, a Kis-Somló és a Ság-hegy. Ezt a látványt már csak a Szigligeti vár képe tudja fokozni, valamint egy kőlépcső vezet egy II. századból származó római kori villa romjaihoz, a Római forráshoz.

Balatonfűzfői kilátó

A balatonfűzfői Szabadidőpark igazi különlegessége a 15 méter magas, 5 szintes kilátó: tiszta, páramentes időjárás esetén még a Kőröshegyi Völgyhíd is látható. Bár a park területén belül található, ingyenesen látogatható. A kilátó egyediségét a természetes és mesterséges anyagok kohéziójának köszönheti: fa és üveg felhasználásával született meg az északi part igazi ékköveként, a korlátok üveg borításának köszönhetően pedig a földről is teljesen átlátható. A torony legteteje felé kaptatva minden szinten megállhatunk pihenni, fentről pedig Pazar kilátás nyílik a bobpályára – és természetesen a Balaton felé is.

Balatonkenese, Soós-hegyi kilátó

Ha nem a mainstream kirándulóhelyeket keresed, akkor a Tátorján-tanösvényt érdemes bejárnod Balatonkenesén, ami egész a Soós-hegyi kilátóhoz vezet. A kilátót Soós Lajos költőről nevezték el, aki mint oly sok művész, mély depresszióval küzdött. Az emlékét egy obeliszk is őrzi a kilátótól nem messze.

A kilátó nem magas: mindössze 1 szintből áll, a tetején pedig (mint sok más kilátónak) adótorony található.

A Soós-hegy 175 magas domb, a kilátóból a siófoki szállodákat és Tihanyt is megcsodálhatod.

Ábrahámhegy, Bökk-hegyi kilátó

Egy eldugott kilátó a Balaton mellett igazi kalandnak ígérkezik. A Bökk-hegyi kilátóhoz nem is olyan könnyű eljutni, mint elsőre gondolnád, hiszen a „kilátó” táblát az autóból nem könnyű észrevenni. Nem is bátorítanánk az autós közlekedésre, jobb, ha már a falu elején leparkolsz, és felkészülsz egy kis sétára. Ez egy igazán „kényelmes” kilátó, hiszen nem kell sokat gyalogolni a látványért, hipp-hopp a dombtetőn találod majd magad. A kilátót gyönyörűen rendezett környezet veszi körül: padok és pihenők várják a túrázókat. Magában a kilátóban fémtáblák mutatják, hogy merre mit látunk.

A kilátó ingyenes és egész évben látogatható.

Révfülöp, Fülöp-hegyi Milleniumi kilátó

Egyszer már leégett, és akár a főnix, hamvaiból éledt újra a révfülöpi Millenium kilátó. A kilátót 2001-ben építették, Pelényi Gyula tervei alapján. Nevét az ezredforduló emlékére kapta, ám sajnos nem sokáig őrizhette eredeti formájában az elmúlt ezer év emlékét. 2020-ban egy villámcsapás érte, és a tűz martalékává lett. Szerencsére a Fülöp-hegyi Millenium kilátó kő alapja épen maradt,  így 2021-ben újjáépítés után ismét megnyithatta a kapuit. 

A kilátó 274 m magas Fülöp-hegy tetején emelkedik a Balaton fölé. Aki ide szeretne felkapaszkodni készüljön: a túra ugyan rövid, de igazán izzasztó, kaptatós menet lesz. Viszont a kilátás megéri a fáradtságos sétát. Azért nem kell nagyon megijedni: a könnyebb megközelítést deszkás lépcsők segítik. A kilátó összesen 22 méter magas, és minden terasza gyönyörű kilátást ígér.

Nyitvatartás: minden nap 9:00-20:00

Zamárdi, Kőhegyi kilátó

A Kőhegyi-kilátó első ránézésre olyan, mint valami mesebeli építmény. A Balaton déli partján, a zamárdi Kő-hegyen találod ezt a 2000-ben épített tornyot. Ha meg akarod  látogatni, nem is kell olyan sokat menned: a hegy (vagy inkább domb), amire felkapaszkodsz 219,8 m magas és még 31 lépcsőfokot kell megtenned a kilátó tetejéig. Innen aztán az egész Balatont beláthatod Tihanytól a bazaltorgonákig.

Jó hír, hogy van vízvételi lehetőség, így ha megszomjaznál sem kell aggódnod.

A Kő-hegy minden bizonnyal a hegyből kiálló kövekről kapta a nevét.

A túrát a Szamárkőtől érdemes indítanod, majd a pincesoron haladj végig (vigyázz, el ne csábulj a jó borok illatától). Ez a rövid séta egész a hegy tetejéig vezet majd. A kilátó ingyenesen látogatható.

Szentbékkálla, Eötvös Károly kilátó

Egy hely, ahol a Kaáli medence a lábaid előtt hever majd és a teljes pompájában mutatkozik meg – na már csak ezért is érdemes felkapaszkodni a Fekete-hegyre, az 1978-ban, vörösfenyőből épült kilátóhoz. Érdekesség, hogy a mai kilátónak már volt egy elődje. 1950-ben bazaltkőből emeltek egy kilátót a Fekete-hegyre. A kilátót eredetileg egy szinttel magasabbnak építették, ám a legfelső emelet egy villámcsapás áldozatává vált. Így az épület jelenleg 369 m magas és három szintes. A kilátóból megcsodálhatod az egész Kaáli medencét apró tavacskáival együtt, a Hegyestűt, a Tapolcai medence tanúhegyeit, de láthatod Fonyód kettős hegyét és a Keszthelyi-hegység hegyhátát is.

A kilátót az Országos Kéktúra is érinti. A kilátót érdemes Szentbékkálla felől megközelíteni. Két túrából választhatsz: egy hosszabb 6,8 km-es vagy egy rövidebb 3,2 km-es változatból. A hosszabb túra 3 órát vesz igénybe, és 220 m szintkülönbséggel számolhatsz, míg a rövidebb csupán egy másfél órás séta 150 m szinttel. A pontos túraútvonalat itt találod.

Ajánlott bejegyzések